Mi az a családállítás
A családállítás (más náven rendszerállítás) egy olyan terápiás módszer, amely az egyén tudatalattijában dolgozik, ahol megjelennek azok a kapcsolatok, dinamikák, hiedelmek és működési mechanizmusok, melyek a családrendszer kollektív elméjéből és tudattalanjából erednek és hatással vannak az életünkre. Ezek tudatosulására, felismerésére, megértésére, feldolgozására és elengedésére szolgál.
Ezt a módszert a német pszichoterapeuta, Bert Hellinger fejlesztette ki a 1980-as években, és azóta világszerte népszerűvé vált különféle terápiás és önismereti körökben. A családállítás célja, hogy felismerjük és feloldjuk a családi rendszerben lévő, generációkon átívelő mintázatokat, elakadásokat és érzelmi terheket, amelyek hatással lehetnek a jelenlegi életünkre, kapcsolódásainkra és viselkedésünkre.
A családállítás folyamata
A probléma megfogalmazása:
Az állító megfogalmazza azt a kérdést, élethelyzetet, amelyet vizsgálni szeretne. Ez lehet párkapcsolati probléma, egészségi gondok, pénzügyi elakadások, vagy akár érzelmi nehézségek.A rendszer felállítása:
A csoport résztvevői képviselik az állító családtagjait vagy a probléma egyes elemeit. A képviselők intuitívan, a mező hatására elkezdenek mozogni, érzelmeket érzékelni, mintegy tükrözve az állító családi rendszerében meglévő dinamikákat.A rejtett minták feltárása: A facilitátor (vezető) irányításával az állító szembesülhet olyan rejtett családi mintákkal, amelyek esetleg tudattalanul befolyásolják az életét. A facilitátor kérdésekkel, instrukciókkal segít, hogy az állító felismerje ezeket a mintákat, és megkezdje azok feldolgozását.
A megoldás keresése: A folyamat célja nem csupán a probléma feltárása, hanem annak megoldása is. A családállítás során a mező, valamint a képviselők visszajelzései segítenek megtalálni az egyensúlyt és helyreállítani a rendet a családi rendszerben.
Milyen témákra lehet családállítást kérni?
Párkapcsolati vagy egyéb kapcsolódási nehézségek (házastárs, szülő-gyerek, barátok, munkatársak, szomszédok stb.);
kommunikációs problémák;
indulatok;
lelki eredetű fájdalmak;
visszatérő szomorúságok;
depresszió;
magány;
bűntudat;
félelem; szorongás;
krónikus és akut testi megbetegedések lelki okának felderítése - mivel ez nem varázslás, ezért nem ígérhető senkinek a teljes és tökéletes gyógyulás, főleg nem egyetlen kezelés után!;
testi vagy lelki eredetű meddőség - mivel ez nem varázslás, ezért nem ígérhető senkinek teljes és tökéletes gyógyulás, gyermekáldást, főleg nem egyetlen kezelés után!;
munkahelyi gondok;
pénzzel kapcsolatos hiedelmek és viselkedések oldása;
függőségek lelki eredetének felderítése-oldása - csak abban az esetben dolgozunk az illetővel, ha nem áll szer hatása alatt!
tanulási és memóriával kapcsolatos problémák;
önértékelési, önbecsülési nehézségek;
önszeretet - öutálat;
alvási problémák;
stb.
Érdemes az első konzultáció alklmával kitérni a problémánkra és hogy arra javasolt-e a családállítás módszere.
Mennyi időt érdemes két állítás között hagyni?
Ez az ügyfél érzéseitől függ. Javaslom a két hét rápihenést, de eltelhet utána 1, 3, 6 vagy akár 12 hónap is.
Amikor úgy érezzük, hogy jobban vagyunk vagy megoldódni látszik a problémánk, szünetet szoktunk tartani, hogy hagyjunk időt a változások beépülésére és a hétköznapjainkba való beíródására.
De van, aki intenzíven szeret fejlődni, és rendszeres időközönként jár akkor is, ha nincs nagy konfliktusa az életében - ő a finomhangolásért jár, mert mindig van min dolgozni magunkban.
Van, aki pedig akkor jön, ha valami éppen nagyon fáj neki és szeretné megoldani az izzó konfliktust.
Mindkettő rendben van, mert nem vagyunk egyformák - a családállítás igény szerint történik. Akkor jössz, amikor szeretnél vagy amikor szükséged van rá, és akkor tartasz szünetet, amikor neked jól esik.